Őszi védelem a vírusvektor rovarkártevők ellen búzában és árpában

A vírusok  jelentős terméscsökkenést képesek okozni. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, már ősszel hatékonyan kell fellépnünk a vírusvektor rovarkártevők ellen.  Az ősszel bekövetkezett vírusfertőzések tünetei viszont rendszerint csak kora tavasszal, az állomány indulásakor észlelhetők, amikor már semmit sem tehetünk. Ha a vírus ott van a növényben, a kártétel be fog következni. Egyedül a megelőzés a megoldás, ebben pedig nagy segítség a hazai őszibúza- és ősziárpa-termesztőknek a Carnadine a Nufarmtól.

Az idei év vártnál gyengébb őszikalászos-terméseredményeit hajlamosak vagyunk csak a sárgarozsda-fertőzések számlájára írni, pedig ebben a vírusokat terjesztő rovarok is komoly szerepet játszottak.

EGY HOSSZÚ, ENYHE ŐSZ ALATT FOLYAMATOSAN JELEN VANNAK A KALÁSZOSTÁBLÁKBAN A KABÓCÁK ÉS A LEVÉLTETVEK. 

A kora tavaszi határszemléken már szembesülhettünk ezzel a kórtani problémával is. Foltokban növekedésükben lemaradó, mereven felálló levelű őszibúza- és hasonló tüneteket mutató, kisárgult levelű ősziárpa-növények jelezték, hogy a gombák mellett vírusos fertőzések is jelen voltak a területen. Hazai viszonyok között az őszi kalászosainkban a két leggyakoribb vírus az árpa sárgatörpülés-vírusa és a búza törpülésvírusa. Mindkét vírus valamennyi kalászos növényünket megfertőzheti, emellett árvakeléseken, különféle fűféléken is megélnek. A betegségek tünetei nagyon hasonlóak, általános a visszafogott növekedés, a mereven felfelé álló levelek, illetve a növények erőteljes kisárgulása, ami az őszi árpában sokkal gyakrabban jelentkezik.

Mindkét vírus terjedése vektor szervezetek által történik. Az őszi árpa esetében ezek a gabonákon élő különféle levéltetűfajok, míg az őszi búza esetében a kabócák játszanak fontos szerepet. Mind az árpa, mind a búza törpülésvírusa perzisztens, ami azt jelenti, hogy mechanikai úton nem vagy csak nagyon nehezen vihetők át, a vektor állatoknak hosszabb ideig kell szívogatniuk a növényeken, míg fertőzőképessé válnak. Az első fertőző szúrások bizonyos idő után történnek meg, vagyis a vírus felvétele és az első fertőző szúrás között lappangási idő telik el. A vírusok által okozott kár annál nagyobb, minél korábban fertőzik meg a növényeket. Így az optimálisabbnál korábbi vetés esetén vagy a hosszan tartó, meleg őszökön több idő áll rendelkezésre a vektorok betelepülésére, ami nagyban segíti a vírusok terjedését.

Mivel maga a vírus ellen közvetlenül nem tudunk védekezni, a vírusfertőzések elhárításában a kulcs a vektor szervezetek elleni hatékony védelmen alapul. Ebben az agrotechnika is sokat tud segíteni, mint például a vetésidő helyes megválasztása vagy az árvakelések elpusztítása.

Az elmúlt években gyakran tapasztalható hosszú, meleg őszökön szükség volt a vektor szervezetek elleni rovarölő szeres védelemre is.

A védekezést viszont megnehezíti, hogy egyre több növényvédő szert vontak ki az elmúlt időszakban, ami különösen a rovarok ellen használható készítmények körét érintette igen súlyosan. A védekezési lehetőség így leszűkült a piretroid hatóanyagú termékekre. Ezek a készítmények kontakt működésük révén azonnal kifejtik hatásukat, viszont hamar elbomlanak, nem rendelkeznek a gyakorlat számára érdemi tartamhatással.

Ezért is bír nagy jelentőséggel az a tény, hogy

AZ ACETAMIPRID HATÓANYAGÚ CARNADINE ROVARÖLŐ SZER MEGKAPTA A SZÜKSÉGHELYZETI ENGEDÉLYT ŐSZI BÚZÁBAN ÉS ŐSZI ÁRPÁBAN LEVÉLTETVEK ÉS MÁS VÍRUSVEKTOR KÁRTEVŐ ROVAROK ELLENI VÉDELEMRE, ŐSZI FELHASZNÁLÁSRA.

Az acetamiprid hatóanyag felszívódva a levelekbe azonnal védi a fiatal növényeket, emellett tartamhatása révén hosszabb hatást is biztosít. A védekezés helyes időpontját megfigyelésre alapozva vagy sárga ragacslapok kihelyezésével lehet meghatározni. Amennyiben a növényeken már kisebb, 3-5 egyedből álló levéltetű-kolóniákat látunk, el kell végezni a kezelést. A Carnadine a szükséghelyzeti engedélyben meghatározott időintervallumban, 2023. szeptember 30-tól 2024. január 27-ig használható fel, 0,15 l/ha adagban. A készítmény a megjelölt időszakban egy alkalommal juttatható ki.